
A gyermek szemszöge - Vajon a gyermeked valóban professzionális sportoló szeretne lenni?
A felnőttek gyakran beszélnek a gyermek jövőjéről, de vajon meghallgattuk-e valaha is igazán, mire vágyik a gyermek?
Egy gyermek számos okból léphet asztalitenisz-asztalhoz:
- Mert élvezi a játékot a barátaival.
- Mert kíváncsi a labda mozgására.
- Mert dicséretet szeretne kapni a szüleitől.
- Mert vágyik a győzelemre és az elismerésre.
- Mert szereti a versenyzés izgalmát.
- Vagy egyszerűen azért, mert nem akar csalódást okozni a szüleinek.
De vajon mindez azt jelenti, hogy a gyermek valóban profi sportoló szeretne lenni?
Ez egy olyan kérdés, amelyen érdemes elgondolkodni.
1. A SPORT ÉLVEZETE NEM EGYENLŐ A PROFESSZIONÁLIS KARRIER IRÁNTI VÁGGYAL
Lehet, hogy egy gyermek imádja az asztaliteniszt, természetes tehetséggel rendelkezik, gyorsan sajátítja el a technikákat, és remek eredményeket ér el.
A profi pálya választása azonban egy teljesen más valóságot hoz magával:
- Gyakori, nagy intenzitású edzések.
- Mozdulatok végtelen ismétlése a technika tökéletesítése érdekében.
- Szigorú fegyelem és személyes korlátok betartása.
- Szembesülés a kudarccal, a nyomással és az éles versennyel.
- A játékidő és a tipikus gyermekkori élmények egy részének feláldozása.
Lehet, hogy a gyermek szereti a sportot, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a profi sportolók életét is élvezné.
Fontos különbséget tenni a kettő között.
2. HONNAN ERED A GYERMEK MOTIVÁCIÓJA?
Az edzésfolyamat során elengedhetetlen megfigyelni és megérteni a gyermek valódi motivációit.
Belső motiváció:
- A gyermek önként dönt úgy, hogy részt vesz az edzéseken.
- A gyermek örömét leli készségei felfedezésében és fejlesztésében.
- A gyermek saját kezdeményezésből feszegeti a határait.
- A gyermek képes személyes célokat kitűzni, és kitartóan törekszik azok elérésére.
Külső motiváció:
- Vágy a szülői jutalomra.
- Félelem a rossz teljesítmény miatti dorgálástól.
- Az edző elismerésének vágya.
- Az érmek megszerzésére irányuló vágy, mások kedvéért.
A külső motiváció önmagában nem negatív dolog. Ha azonban egy gyermek kizárólag nyomás vagy a felnőttek elvárásai miatt edz, az veszélyeztetheti a hosszú távú szenvedély fenntartásának képességét.
3. JOGA VAN-E A GYERMEKEKNEK AHHOZ, HOGY MEGVÁLTOZTASSÁK AZ ÁLMAIKAT?
Ahogy a gyermekek nőnek, úgy változnak a szemléletmódjuk, az érzelmeik és a szükségleteik is. Egy 7 éves gyermek mélyen rajonghat az asztaliteniszért. 10 éves korára a versenyzésre és a győzelemre helyezheti a hangsúlyt. 13 éves korára érdeklődni kezdhet a barátai, a tanulmányai és egyéb hobbik iránt. 16 éves korára dönthet úgy, hogy profi sportkarriert épít – vagy éppen rájöhet, hogy egy másik út jobban illik hozzá. Ez teljesen természetes. Nem szabad egy gyermek által korábban tett ígéretet arra használni, hogy meghatározzuk vele a teljes felnőttkori jövőjét. A gyermek álmait támogatni kell, de teret kell engedni annak is, hogy ezek az álmok fejlődjenek és változzanak.
4. A GYERMEKEKET MEG KELL HALLGATNI, NEM CSUPÁN IRÁNYÍTANI ŐKET
Ahelyett, hogy folyton ilyeneket kérdeznénk:
- Nyertél vagy vesztettél ma?
- Miért nem igyekeztél jobban?
- Mikor érsz már el végre valamilyen eredményt?
- Bajnok akarsz lenni?
A felnőttek megpróbálhatnak másfajta kérdéseket is feltenni, például:
- Élvezted a mai edzést?
- Mit szeretsz a legjobban az asztaliteniszben?
- Mi jelent számodra kihívást?
- Miben szeretnél fejlődni?
- Ha nem lennének érmek, akkor is szeretnél asztaliteniszezni?
- Mire van szükséged, vagy mit vársz el a szüleidtől és az edződtől?
Néha a gyermek legőszintébb válaszai nem az elért eredményeiben, hanem a kötetlen, hétköznapi beszélgetésekben rejlenek.
5. NE ALAKÍTSUK A FELNŐTTEK ÁLMAIT A GYERMEKEKRE NEHEZEDŐ NYOMÁSSÁ
A gyermekek nem azért születtek, hogy valóra váltsák szüleik beteljesületlen álmait. Nem is csupán olyan eszközök ők, amelyeket az edzők arra használnak, hogy saját szakmai rátermettségüket igazolják.
Egy gyermeknek pedig soha nem szabadna feláldoznia az önbecsülését pusztán azért, mert nem felelt meg bizonyos elvárásoknak.
Amire a gyermekeknek szükségük van, az egy olyan biztonságos közeg, ahol bátran próbálkozhatnak, hibázhatnak, kudarcot vallhatnak, fejlődhetnek, és saját döntéseket hozhatnak.
Hiszen végső soron nem a szülő vagy az edző az, akinek le kell élnie azt az életet.
Hanem a gyermek.
EGY KÉRDÉS A FELNŐTTEKHEZ
Ha egy nap a gyermeked azt mondja: „Még mindig szeretek asztaliteniszezni, de már nem akarok profi sportoló lenni!”
Hogyan reagálnál?
Továbbra is nyomást gyakorolnál rá, vagy csalódottságodnak adnál hangot – vagy megőriznéd a nyugalmadat, meghallgatnád őt, és támogatnád a saját útján?
Ne feledd: a nevelésben nem az a legnagyobb siker, ha olyasvalakivé formáljuk a gyermeket, amilyenek "mi" szeretnénk, hogy legyen, hanem az, ha segítünk neki kialakítani azt az önismeretet, amely révén azzá válhat, akivé "ő" szeretne válni.
-
1 hónappal ezelőtt -
Sziasztok!Kezdő pinyosnak milyen ütőt javasolnátok ? Ütőfa , borítás típus, vastagság , ergo komplett ütőt... :)2 hónappal ezelőtt -
Bevallom, én sokszor érzem úgy, hogy szükségem van egy hétvégi önfeledt játékra. Ezt gyakran megteszem és mindig van...2 hónappal ezelőtt -
Nem találtam közelebbi képet, de a mérkőzése közben néha bevillant közelebbről.2 hónappal ezelőtt -
Szerintem ár arányban első (kerek feliratos) és harmadik (ezt lehet kapni most) generációs joola flesh labda az jó...2 hónappal ezelőtt -
2 hónappal ezelőtt
-
Hírek Weboldal frissítéseIde várom, ha esetleg van új ötleted, amit szívesen látnál a ...2 hónappal ezelőtt

- Hét közben, valamint hétvégén és ünnepnapokon - egész nap - egységesen 3.500.- Ft/asztal/óra
- Bajnoki mérkőzés esetén 2 asztal használata 16.000.- Ft/alkalom
- Edzésidőben (kedd és csütörtök 15.00 - 20.00) csak korlátozottan áll rendelkezésre asztal. Előtte mindenképpen egyeztetés szükséges.
- Az adott/foglalt időben egy asztalon maximum 4 személy (2 pár) játszhat!
Kedd: 08.00 - 22.00
Szerda: 08.00 - 22.00
Csütörtök: 08.00 - 22.00
Péntek: 08.00 - 22.00
Szombat: 08.00 - 22.00
Vasárnap: 08.00 - 22.00

















