
Vajon a fiatal sportolók mindig idegesek a versenyeken, és nem tudják azt a teljesítményt nyújtani, amit edzésen mutatnak?
Hogyan kezelhető ez a probléma egy, az amatőröknek vagy fiatal sportolóknak szóló, mentális ellenállóképességről szóló útmutató segítségével? Miért teljesít jól a gyermekem edzésen, de küszködik a versenyeken?
Sok szülő és fiatal sportoló szembesül ezzel a problémával: „Edző bácsi/néni, miért játszom olyan jól edzésen, de meccs közben ideges leszek, megmerevedik a karom, lefagy a lábam, és még azokat az ütéseket sem tudom megcsinálni, amiket egyébként tudok?”
Valójában ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy romlott a technikájuk; sokkal inkább azt, hogy a sportoló még nem tanulta meg, hogyan teljesítsen kiegyensúlyozottan nyomás alatt.
Asztaliteniszezők esetében a technikát rendszeres gyakorlással csiszolják, ám a helyes döntések meghozatala hátrányban, kulcsfontosságú ütéseknél vagy az ellenfél nyomása alatt fokozatos fejlesztést igényel mentális tréning és versenyzési tapasztalat révén.
I. Miért esik vissza hirtelen a játékosok teljesítménye a mérkőzéseken az edzésen mutatott szinthez képest?
1. A győzni akarás miatt elfelejtik, hogyan kell játszani.
Amikor a játékos folyamatosan arra gondol, hogy ne veszítsen, hogy nyernie kell, vagy hogy ne okozzon csalódást az edzőnek, a figyelme könnyen elterelődik a labda pörgéséről, érkezési pontjáról és ritmusáról, és helyette az eredményre összpontosít.
Megoldás: Helyezzük át a fókuszt a „nyernem kell” gondolatról arra, hogy „mit kell jól kiviteleznem ennél az ütésnél”.
2. A fizikai feszültség torz mozdulatokhoz vezet.
A feszültség túlzottan szoros fogást, merev vállakat és lassú lábmunkát okozhat, így könnyen elveszik az ütés természetes ritmusa.
Tipp a fejlődéshez: Gyakorold a lassú kilégzést, lazítsd el a vállaidat és az ujjaidat, majd térj vissza a megszokott ütésritmushoz.
3. A hibázástól való félelem miatt vonakodnak a támadástól.
Azok az ütések, amelyeket általában könnyű kivitelezni, meccs közben akadozóvá vagy bizonytalanná válnak; a kulcsfontosságú pillanatokban feladják az agresszív ütéseket, és inkább arra várnak, hogy az ellenfél hibázzon.
Tipp a fejlődéshez: Segíts a gyermeknek megérteni, hogy a helyes taktikai döntések meghozatala fontosabb, mint pusztán a hibák elkerülése.
4. Versenytapasztalat hiánya és nehézségek a nyomás kezelésében.
Edzés közben nincs nyomás a pontszerzés miatt, a mérkőzéseken viszont előfordulhat hátrányba kerülés, felzárkózás, szoros küzdelem, és változatos stílusú ellenfelekkel kell szembenézni. A gyermek még nem alakított ki megküzdési stratégiákat, ezért könnyen pánikba esik.
Tipp a fejlődéshez: A rögzített ütésminták gyakorlása helyett építsenek be szimulált mérkőzéseket a mindennapi edzésekbe, hogy a gyermek fokozatosan hozzászokjon a nyomáshoz.
II. Hogyan segíthetnek az edzők a gyermekeknek a versenyzői szemléletmód kialakításában?
A mentális fejlődés nem arról szól, hogy azt mondjuk a gyerekeknek: „ne aggódj”, hanem arról, hogy segítsünk nekik megérteni: még ha idegesek is, találhatnak módot a játék folytatására.
1. lépés: Rögzített mérkőzés előtti rutin kialakítása
Minden mérkőzés előtt ugyanazt a felkészülési folyamatot kövessék: Lélegezzenek ki lassan, hagyva, hogy a test visszatérjen természetes állapotába. Melegítsék be a lábakat, érezve az ütőfogás és a test ritmusát. Gondoljanak egy egyszerű taktikára, például arra, hogy először az adogatásfogadásra összpontosítanak. A rögzített rutin segít a gyermekeknek visszaterelni a figyelmüket a jelen pillanatra.
2. lépés: Összpontosítás az egyes pontokra
Ne azon járjon a gondolatuk, hogy „Vajon kikapok?”. Inkább tegyék fel maguknak a kérdést: Milyen pörgés van ebben az adogatásban? Hová érkezhet az ellenfél visszaütése? Hogyan reagáljak a következő ütésre? Tereljék a gyermek figyelmét az eredmény miatti aggódásról arra, hogy az adott pillanatban mit tud ő maga irányítani.
3. lépés: A hibákból való kilábalás megtanulása
Minden játékos hibázik; a lényeg, hogy utána visszanyerjék a koncentrációt. Tanítsanak meg a gyermeknek egy egyszerű mantrát: „Elvesztettél egy pontot? Végy egy mély levegőt, és figyelj a következőre.” Nem kell az előző ponton rágódni, sem sietve bizonyítani a következőnél.
4. lépés: A lelki ellenállóképesség (reziliencia) fejlesztése edzéssel
Építsenek be különböző szituációkat a rendszeres edzésekbe: Kezdjenek el egy játékot 8-8-as állásról. Gyakorolják a taktika módosítását hátrány esetén. Minden játék után határozzanak meg egy dolgot, ami jól sikerült, és egyet, amin javítani kell. Hagyják, hogy a gyermek fokozatosan szokjon hozzá a nyomáshoz, ahelyett, hogy éles mérkőzésen szembesülne vele először.
III. A legfontosabb szülői feladat: ne éreztesd a gyermekeddel, hogy a vereség egyenlő a csalódással.
A gyermekre nehezedő nyomás olykor nem kizárólag az ellenféltől származik; fakadhat abból is, ahogyan ő maga a szülői elvárásokat érzékeli.
Egy mérkőzés után egyes szülők első kérdései gyakran így hangzanak: „Miért játszottál ma ilyen rosszul?” „Edzésen általában olyan jól szoktál játszani!” „Miért követted el újra azt a hibát?”
Bár ezek a kérdések aggodalomból is fakadhatnak, ha a gyermek épp az érzelmeit próbálja feldolgozni, könnyen előfordulhat, hogy még jobban félni kezd attól, hogy legközelebb hibázik.
Azt javaslom a szülőknek, hogy próbálkozzanak másfajta megközelítéssel. Kerüljék az olyan mondatokat, mint: „Nyerhettél volna; miért féltél játszani?”
Ehelyett próbálják ezt mondani: „Volt néhány labdamenet ma, amikor különösen izgultál? Semmi baj – tartsunk egy kis szünetet, és ha készen állsz a beszélgetésre, átbeszélhetjük, hogyan kezelhetnénk ezt jobban legközelebb.”
A szülők támogatást nyújthatnak, míg az edzők feladata a technika, a taktika és a mentális tényezők elemzése. Ha a gyerekek tudják, hogy nem minden győzelemmel kell bizonyítaniuk az értéküket, több lehetőségük nyílik arra, hogy megtanulják kezelni a kudarcot.
IV. Gyakorlati útmutató fiatal sportolóknak a „mérkőzés közbeni mentális fejlődéshez”
Válassz ki egy mérkőzéshelyzetet, és nézd meg, mit tehetsz:
- Mérkőzés előtt: Heves szívdobogás, állandó feszültség
- Mérkőzés közben: Merev karok, természetellenes mozdulatok
- Hátrányba kerülés: Fokozódó szorongás, növekvő félelem a vereségtől
- Mérkőzés után: Frusztráció, önvád, a hibákon való rágódás
Amikor feszültnek érzed magad a mérkőzés alatt:
1. Először is, összpontosíts újra a labdára és az ellenfeledre; ne kapkodj, és ne az álláson járjon az eszed.
2. Használd ki a labdamenetek közötti rövid szüneteket arra, hogy kifújd a levegőt, és lazíts az ütőfogásodon.
3. Válassz egy jól ismert, viszonylag biztos sikerrel kecsegtető taktikát a ritmusod visszanyeréséhez.
V. Amit az edzőknek igazán fejleszteniük kell, az nem csupán az, hogy a gyerekek képesek legyenek mérkőzéseket nyerni.
Az asztalitenisz-edzés legértékesebb része nem pusztán a tenyeres pörgetés, a fonák fogadás vagy a támadó szerva megtanítása, hanem annak elsajátítása, hogyan tanulhatják meg fokozatosan a gyerekek a gondolkodásmódjukat igazítani nyomás alatt. Ma talán még vereséget szenved a gyerek az idegesség miatt. Legközelebb talán sikerül megőriznie a nyugalmát hátrányos helyzetben is. Végül – még a döntő pillanatokban is – lesz bátorsága alkalmazni a begyakorolt taktikát.
Ezek a fejlődési lépések nem mindig tükröződnek közvetlenül az eredményjelzőn, mégis kulcsfontosságú részét képezik a játékos fejlődésének. Nem várhatjuk el a gyerekektől, hogy minden mérkőzésen tökéletesen nyugodtak maradjanak, de megtaníthatjuk nekik, hogy még ideges állapotban sem szabad felhagyniuk a gondolkodással, a játékstílusuk módosításával és a próbálkozással.
Az igazi mentális erő nem abban rejlik, hogy sosem érzünk félelmet, hanem abban, hogy nyomás alatt is tudjuk, mi a következő lépés. Az edzők és a szülők feladata, hogy lépésről lépésre segítsék a gyerekeket e képesség kialakításában.
Egy kis emlékeztető asztalitenisz-edzőknek:
Ne csak azt kérdezzük a gyerektől: „Hány szettet nyertél ma?”
Inkább kérdezzük ezt:
- „Hogyan változtattál a gondolkodásmódodon, amikor a leginkább izgultál?”
- „Sikerült-e a hiba után újra a következő ütésre összpontosítanod?” „Ha újra lejátszhatnád a mérkőzést, mit próbálnál meg másképp csinálni?”
Ha odafigyelünk ezekre a részletekre, a gyerekek nem kizárólag az eredményért fognak játszani; ehelyett megtanulják kezelni a nyomást, elfogadni a következményeket és folyamatosan fejlődni.
Összefoglalva egyetlen mondatban:
A technika határozza meg, milyen ütéseket vagy képes kivitelezni, a gondolkodásmód segít megtalálni a ritmust nyomás alatt is, minden mérkőzés pedig lehetőséget kínál ennek elsajátítására.
#MMTableTennisAcademy
-
1 hónappal ezelőtt -
Sziasztok!Kezdő pinyosnak milyen ütőt javasolnátok ? Ütőfa , borítás típus, vastagság , ergo komplett ütőt... :)2 hónappal ezelőtt -
Bevallom, én sokszor érzem úgy, hogy szükségem van egy hétvégi önfeledt játékra. Ezt gyakran megteszem és mindig van...2 hónappal ezelőtt -
Nem találtam közelebbi képet, de a mérkőzése közben néha bevillant közelebbről.2 hónappal ezelőtt -
Szerintem ár arányban első (kerek feliratos) és harmadik (ezt lehet kapni most) generációs joola flesh labda az jó...2 hónappal ezelőtt -
2 hónappal ezelőtt
-
Hírek Weboldal frissítéseIde várom, ha esetleg van új ötleted, amit szívesen látnál a ...2 hónappal ezelőtt

- Hét közben, valamint hétvégén és ünnepnapokon - egész nap - egységesen 3.500.- Ft/asztal/óra
- Bajnoki mérkőzés esetén 2 asztal használata 16.000.- Ft/alkalom
- Edzésidőben (kedd és csütörtök 15.00 - 20.00) csak korlátozottan áll rendelkezésre asztal. Előtte mindenképpen egyeztetés szükséges.
- Az adott/foglalt időben egy asztalon maximum 4 személy (2 pár) játszhat!
Kedd: 08.00 - 22.00
Szerda: 08.00 - 22.00
Csütörtök: 08.00 - 22.00
Péntek: 08.00 - 22.00
Szombat: 08.00 - 22.00
Vasárnap: 08.00 - 22.00

















